Teli tüdővel - Minden, amit a COPD-ről nem akarunk tudni, de sajnos, tény
A szív-és érrendszeri, valamint daganatos betegségeken kívül számos más, krónikus, gyógyíthatatlan betegség van. A COPD (Chronic Obstuctive Pulmonary Disease, vagyis krónikus obstruktív légúti betegség) a negyedik-ötödik vezető halálok világszerte. Hazánkban mintegy 5-600 ezer regisztrált COPD-sről tud a tüdőgyógyász szakma, de a fel nem ismert betegek száma becslések szerint legalább a duplája. Az elmúlt években megháromszorozódott a COPD-ben szenvedők száma. A diagnosztizáltak mintegy tíz százaléka tartósan, napi 14-24 órát oxigénpalackhoz kötve éli az életét. A betegségről dr. Radeczky Éva tüdőgyógyász-allergológussal beszélgettünk.

A COPD légúti szűkülettel járó idült betegség, amely hörghurutból és tüdőtágulásból tevődik össze. A betegségben a légutak gyulladása állandósul, amely fokozott nyáktermeléshez és a légutak beszűküléséhez vezet. Idült és visszafordíthatatlan tüdőelégtelenséget jelent, leginkább tüdőfogyatkozásként (a légzőfelület és a légzésfunkció fogyatkozásaként) lehetne meghatározni. Szoros kapcsolatban áll a tartós dohányzással. Tíz diagnosztizált COPD-s közül legalább nyolc dohányzik vagy dohányzott. Az első tünetek egyike a köhögés lehet, amelyet a dohányos a szenvedélybetegség "természetes" következményének tud be, holott ez már nagy valószínűséggel a krónikus hörghurut jele. "A COPD ugyan gyógyíthatatlan betegség, de minél előbb észrevesszük, annál hatékonyabban lehet kezelni. A tünetek mérsékelhetők, a szövődmények kockázata csökkenthető, a további állapotromlás lassítható és az életminőség is javítható" – hangsúlyozta dr. Radeczky Éva. Az első lépés a szűrővizsgálat, amelyre a háziorvostól kell beutalót kérni, majd telefonon időpont egyeztetni az allergológia-szakrendelésen. A COPD-szűrés ingyenes, és mindössze 20-30 percet vesz igénybe.

Mikor forduljunk orvoshoz?
Indokolt a tüdőgyógyászt felkeresni, ha valaki 40 évesnél idősebb, dohányzik vagy dohányzott, ha korosztályához képest hamarabb kifullad, ha gyakran (kezdetben főként a reggeli órákban) köhög, és/vagy váladékürítés is jellemző a napok többségében.
A COPD alattomos betegség, sokáig tünetmentes, és a betegek is túl sokáig képesek alkalmazkodni a tünetekhez. Jellemzően csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már ötven százalékos a tüdőkapacitás-romlás. De még ilyenkor sincs igazán betegségtudatuk. "Hiába tájékoztatjuk őket a betegség kimeneteléről, a lehetséges szövődményekről, jellemzően akkor veszik komolyan, amikor már a saját bőrükön tapasztalják az előre is tudható állapotromlást."

COPD vagy asztma?
A COPD-t még mindig sok beteg összekeveri az asztmával, annak ellenére, hogy jól körülhatárolható a kétféle tünetegyüttes. Igaz, bizonyos tünetek - például a fulladás - mindkét betegségben előfordulhatnak. A COPD-nél azonban állandó, maradandó tüdőkapacitás-csökkenés, tüdőállomány-pusztulás áll fenn, ezért a betegek terhelésre azonnal jelentkező nehézlégzést éreznek. Ezzel szemben az asztmások panaszai jellemzően rohamszerűen jelentkeznek, amely megfelelő belégző gyógyszerekkel megelőzhető, és amikor épp roham- és tünetmentes az asztmás beteg, légzésfunkciós vizsgálattal akár normál eredményeket is produkálhat, míg COPD-nél ez nem fordulhat elő.

A COPD kezelése
A COPD egy folyamatosan fennálló gyulladásos betegség, amely a beteg állapotának fokozatos romlását okozza. Gyógyítani ma még nem lehetséges. A kezelés célja a tüdőfunkció romlásának fékezése és a betegség tüneteinek csökkentése, az életminőség javítása. A leghangsúlyosabb és leghatékonyabb eljárás az állapotromlás lassítására a dohányzás elhagyása. A COPD és szövődményeinek kezelésére egyes gyógyszereket (például hörgőtágítót, inhalációs szteroidot, antibiotikumot) rendszeresen, általában egész életen át kell használni, csak így érhető el a tünetek tartós csökkenése és a jó közérzet – ez az úgynevezett fenntartó kezelés. Néhány gyógyszert pedig szükség szerint – hirtelen fellépő, átmenetileg súlyosbodó tünetek megszüntetésére, úgynevezett "rohamoldó" céllal – kell szedni.

Dr. Radeczky Éva kiemelte a család, a hozzátartozók szerepét. "Támogassák a beteget a dohányzás abbahagyásával, és figyeljenek rá oda, hogy használja a gyógyszereket, inhalációs eszközöket! Szomorú tapasztalat, hogy a betegség előrehaladtával a betegek mintegy harminc százaléka váltja csak ki a számukra beállított, fenntartó terápia gyógyszereit!"

A gyógyszerek és az orvosi ellenőrzés mellett fontos szerepet játszik a betegség kezelésében a tüdőgyógyászati rehabilitáció, a légzőtorna, a légzésjavító készülék és a párásító használata. Fontos az izmok, különös tekintettel az alsó végtagok tónusban tartása, akár gyógytornász segítségével. A rendszeres testmozgás edzett állapotban tartja a rekeszizmot és a szívizmot, fokozza az állóképességet, javítja a szervek oxigén-ellátását, hatására megtartható a fizikai erőnlét, és javul a közérzet. Ezekkel együttesen lehet megfelelő fizikai és lelki tartalékot képezni a beteg számára. A mozgást a betegség minden stádiumában az egyéni teherbíráshoz kell szabni, de "el kell menni a falig", vagyis nem szabad hagyni, hogy a betegek elhagyják magukat.

A hirtelen fellángolás orvosi kompetencia
A folyamatos kezelés ellenére is előfordulhat, hogy időnként a tünetek hirtelen romlanak. Ezt hívják akut exacerbációnak (akut fellángolásnak) és ez légzési elégtelenséghez vezethet, ha nem kap azonnali kezelést. Ezeket a fellángolásokat légúti fertőzés, a hőmérséklet változása, illetve légszennyezés (különösen a szmog) okozhatja. Bármi is legyen a háttérben, fontos az azonnali orvosi segítség. Előfordulhat, hogy további gyógyszerekre, oxigénterápiára, vagy kórházi ápolásra lesz szükség. Ahogy a tünetek javulnak, érdemes megvizsgálni, hogy előzhetőek meg a további fellángolások. Ismét felvetődhet a dohányzás abbahagyása annál, aki még nem tette meg, a fokozottabb mozgás, illetve a COPD kezelésére szolgáló gyógyszerek módosítása.

A baj nem jár egyedül
A COPD-s betegek többsége a szervezetben jelenlévő állandósult gyulladás miatt szív- és érrendszeri betegségektől, csontritkulástól, a légzési nehézség következtében kialakuló mozgásszegény életmód miatt pedig izomgyengüléstől, súlyosabb esetben izomsorvadástól, valamint szociális elszigeteltségtől és depressziótól is szenved.  Nő a tüdőembólia és a trombózis kockázata, az éjszakai, illetve átmeneti légzésleállások pedig magas vérnyomáshoz vezethetnek.

A COPD nevű tüdőbetegség visszafordíthatatlan, de legfontosabb rizikófaktorai (aktív és passzív dohányzás, szennyezett levegő/környezet, genetikai hajlam) ismertek. Az egyik leggyakoribb, de talán legkönnyebben megelőzhető halálok is egyben. Mivel az esetek döntő többségében egyértelműen a dohányzással függ össze, annak elkerülésével, illetve időben történő abbahagyásával a megbetegedések és halálesetek túlnyomó része megelőzhető lenne. A COPD világszerte hatalmas népegészségügyi problémát, a társadalom, a betegek és családjuk számára is nagy terhet jelent. A COPD-sek számára a tüdőgyógyintézeti rehabilitáció és szakrendelőben történő ellátáson kívül más intézményi háló nem áll rendelkezésre. A súlyos, végstádiumú pácienseknek nem biztosít az állami egészségügy kórházi palliatív ellátást, mint például a rákos betegeknek. A hospice ápolást csak a beteg otthonában lehet igényelni. "Senkinek nem jó, ha idáig eljutunk!" – vélekedik dr. Radeczky Éva. 

A COPD-szűrés, a tüdőgyógyász-szakrendelés és a légzőtorna elérhető a Százhalom Egészségügyi Központban.
 
Forrás: Hírtükör Online
 
ugrás az előző oldalra - ugrás a főoldalra

Címünk:
2440 Százhalombatta, Gesztenyés út 10.

Levelezési cím:
2441 Százhalombatta, Pf.: 69

Központi telefonszámok: +36-23-354-202,
+36-23-354-522

(információk rendelésekről, előjegyzés kérése, betegtájékoztatás)

Recepció: +36-23-540-656

(információk rendelésekről, előjegyzés kérése, betegtájékoztatás)

Központi email: szazhalom@mail.battanet.hu