Noha a XXI. században nem vagyunk híján korszerű képalkotó eljárásoknak, azok alkalmazhatósága – sugárterhelés vagy egyéb okok miatt – a szopás és nyelés folyamatainak a feltérképezésében limitáltnak bizonyul. Mindezen változtathat a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) alkalmazása. Nemrégiben valós idejű MRI-vel nyert 3-dimenziós vizsgálati eredmények vittek közelebb minket a szoptatás közbeni szívás és nyelés folyamatainak a megismeréséhez.

Az Új-Zélandon található Aucklandi Egyetem és a helyi Starship Children‘s Hospital közreműködésével zajló vizsgálatba 2016. január 1-e és 2019. augusztus 31-e között 12 anya-gyermek párt vontak be. Olyan anya-gyermek párosokról volt szó, akiknél nem ütközött problémákba az anyatejes táplálás. A résztvevő újszülöttek és csecsemők (10 fiú és 2 lány) életkora 2 és 20 hetes közötti volt, az átlagéletkoruk 11 hetesnek adódott.

A real-time MRI-vizsgálatok során egy 1,5 Tesla-s MRI készüléket (Siemens MAGNETOM Avanto) és egy 3 Tesla-s szkennert (MAG-NETOM Skyraa) alkalmaztak, amelyekben nem klausztrofóbiás anyák oldalt fekvő pozícióban szoptatták a szintén oldalt fekvő gyermeküket. Különféle irányokból, különféle kontrasztok alkalmazásával készültek az MRI-felvételek, és születtek meg a szopás folyamatára, a szívás és a nyelés komplex biomechanikai folyamataira egyaránt rávilágító 3 dimenziós képek.

Nyelv a fogak mögött, mellbimbó a kemény szájpadhoz szorítva

 

Valamennyi gyermeknél a szopás alatt a nyelv az alsó ínynek támaszkodva helyezkedett el, és egyetlen esetben sem lógott túl az ajkakon.

A szopás alatt a nyelv és az alsó állkapocs egymással szinkronban mozogtak. A nyelv a kemény szájpadhoz préselte és két oldalról rászorította arra a mellbimbót. Noha a nyelv folyamatosan mozgott a szopás alatt, a lágy szájpad a nyelvgyök közelében maradt anélkül, hogy légrés alakulna ki köztük.

A nyelés alatt a lágy szájpad emelkedését tapasztalták. Bár az epiglottisnak a légutak zárását előidéző mozgását nem lehetett tökéletesen megjeleníteni az MRI-vizsgálattal, a trachea látható volt, és anyatej aspiráció – mint az egészséges gyermekeknél várható – egyetlen csecsemőnél sem történt. Az anyatej mellbimbóból szájüregbe való bekerülését a legjobban a T2-súlyozású MRI-felvételeken lehetett megfigyelni.

Főszerepben a musculus palatoglossus

Az anyatej kiszíváshoz szükséges negatív szájüregi nyomás, vagyis a vákuum fenntartásában lényeges szerep hárult a musculus palatoglossus kontrakciójára. Mindez megmagyarázhatja azt is, hogy a gyermekeknél miért viszonylag nagy méretű a palatoglossus izom a felnőttekkel való összehasonlításban. Emellett érthetővé válhat az is, hogy a szájpadi abnormalitások vagy a palatoglossus izom gyengesége miképpen vezethetnek problémákhoz az emlőből való táplálás során.

Fény derült a nyelvfék jelentette problémára

A kapott eredmények segítenek megérteni azt is, hogy a nyelvet a szájüreg alsó részéhez rögzítő nyelvfék (frenulum) megrövidülése, vagyis a lenőtt nyelv (ankyloglossia) miért okoz problémát a szopás során. A túl feszes vagy túl rövid nyelvfék akadályozza a nyelv kellő mértékű felemelkedését és következményesen az intraorális vákuum kialakulását. A nyelvfék önmagában való vizsgálata azonban nem biztos, hogy kellő mennyiségű információt nyújt, hiszen a kemény szájpad magassága és formája, továbbá az anya mellbimbójának és mellbimbóudvarának a mérete is befolyásolhatja a szopás folyamatát.

A felső ajak frenulumának a szopás folyamatában betöltött szerepe máig vitatott. Jelen MRI-vizsgálat arra mutatott rá, hogy a szopás alatt a csecsemők jelentős részénél a felső ajak nincs kifordítva, vagyis a felső ajak frenulum általában nem játszik szerepet a szopásban.

 

Összefoglalás – jövőbe tekintés

A szopás és a vele együtt járó komplex koordinációs mechanizmusok megismerése hozzásegít a szoptatás fiziológiás folyamatának a megértéséhez, és rámutat arra, hogy a különféle anatómiai deformitások miként vezethetnek nehézségekhez a szoptatás során, továbbá hasznos információkkal szolgálhat a korszerű etetőcumik tervezéséhez, fejlesztéséhez.

A real-time MRI vizsgálatok mindennapi klinikai gyakorlatba való átültetése egyelőre még korainak tűnik. Vagyis, egyelőre nem alkalmazható rutin-szerűen az MRI az esetleges szopási nehézségek okainak megjelenítésére, feltárására. Az egyik legfőbb nehézséget például az jelenti, hogy a csecsemők a vizsgálat alatt is mozognak.

 

Dr. Budai Lívia PhD., szakgyógyszerész