Eredményeik azt mutatják, hogy a növényi alapú, tápanyagokban gazdag étrend követése mérsékelt mennyiségű egészséges állati eredetű élelmiszer bevitelével, beleértve az alacsony zsírtartalmú tejtermékeket is, jelentősen elősegítheti az egészséges öregedést, ami a jövőbeni étrendi ajánlások kidolgozásokhoz szolgáltat fontos információkat. A tanulmány egyben a rossz étrendnek a dohányzáshoz hasonló szintű káros hatását mutatta ki, ami azt jelenti, hogy megelőzhető öregedésgyorsító tényezőként az élelmiszer-választás hatása a dohányzáséval vetekszik.

Az Egyesült Államokban jelentősen megnőtt az idős emberek száma, de 80%-uk egy vagy több krónikus betegségben szenved, ami jelentős egészségügyi kihívásokat jelent. Az egészséges öregedés elősegítése elsődleges fontosságú tényező az életminőség és a társadalmi hozzájárulásra való képesség javítása érdekében, miközben csökkentené az egészségügyi ellátással kapcsolatos költségeket. A rossz táplálkozás világszerte a halálozás és a nem fertőző betegségek gyakoriságának egyik fontos tényezője. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ma már a betegségek kezelése helyett a mindennapi élethez, tevékenységek ellátásához szükséges funkciók megőrzésére és a hanyatlás megelőzésére helyezi a hangsúlyt. Tanulmányok sora mutatja azt, hogy a jobb táplálkozás segít megelőzni a 2. típusú cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri betegségeket és a korai halálozást. A kutatások az idősödő lakosság körében az étrendet a fizikai és kognitív egészséggel, valamint a mentális jólléttel is összefüggésbe hozzák. Kevés ismeretünk van azonban arról, hogy az általános táplálkozási szokások hogyan befolyásolják az egészséges öregedés több aspektusát. Ezeknek az összefüggéseknek a megértése tájékoztathat a közegészségügyi irányelvekről, lehetővé téve az idősebb felnőttek számára mentális, fizikai és kognitív egészségük megőrzését, miközben megelőzik a krónikus betegségeket.

A most közölt tanulmány két nagy amerikai kohorszban vizsgálta nyolc egészséges táplálkozási minta betartása, az UPF-ek fogyasztása és az egészséges öregedés között összefüggést 30 éves időtávon, miközben elemezte a nem, származás, társadalmi-gazdasági státusz, életmódbeli tényezők és az egyes élelmiszer-összetevők szerinti különbségeket is. Az adatok a Nurses' Health Study és a Health Professionals Follow-up Study tanulmányokból származnak, amelyek 1986 óta követik nyomon a résztvevők életmódját és egészségi állapotát.

Az étrendi bevitelt egy validált étkezési gyakorisági kérdőív (FFQ; Food Frequency Questionnaire) segítségével értékelték, amely nyolc étkezésiminta-pontszámot eredményezett: az alternatív egészséges táplálkozási index (AHEI; Alternative Healthy Eating Index), a hipertónia megállítására irányuló étrendi megközelítések (DASH; Dietary Approaches to Stop Hypertension), az alternatív mediterrán étrend (aMED; Alternative Mediterranean Diet), a mediterrán-DASH-intervenció hatása a neurodegeneratív leépülés késleltetésére (MIND; Mediterranean-DASH Intervention for Neurodegenerative Delay), a globális egészségügyi étrend index (PHDI; Planetary Health Diet Index), az egészséges növényi alapú étrend indexe (hPDI; Healthful Plant-based Diet Index), a fordított empirikus étrendi index a hiperinsulinémia tekintetében (rEDIH; reversed Empirical Dietary Index for Hyperinsulinemia), a reverz empirikus gyulladásos étrendi mintázat (rEDIP; reversed Empirical Inflammatory Dietary Pattern), valamint az ultra-feldolgozott élelmiszerek (UPF) fogyasztása.

Az egészséges öregedést úgy határozták meg, mint a 70. életév betöltését súlyos krónikus betegségek nélkül, jó kognitív, fizikai és mentális egészségi állapotban, tovább figyelembe vették az olyan kovariánsokat, mint a BMI, a dohányzás és a fizikai aktivitás. A statisztikai elemzés logisztikus regressziót használt a zavaró tényezők korrekciójával. Ezeken felül érzékenységi és alcsoport-elemzésekkel értékelték a nem mért zavaró tényezőkkel szembeni robusztusságot. A tanulmány 105 ezer személy (35 ezer férfi és 70 ezer nő) adatait elemezte. A 30 éves vizsgálati időszak alatt mindössze a résztvevők 9,3%-a (9771 személy) mutatott egészséges öregedést. Az összes résztvevő közül 37,9% legalább 70 évig élt, 22,8%-uk 11 krónikus betegségtől mentes volt, 33,9%-uk megőrizte kognitív funkcióit, 28,1%-uk a fizikai funkcióit, 26,5%-uk pedig a mentális egészségét.

Az egészségesebb táplálkozási mintákat követők általában magasabb társadalmi-gazdasági státusszal, több fizikai aktivitással, alacsonyabb testtömegindexszel és a depresszió alacsonyabb arányával voltak jellemezhetők.

A legerősebb összefüggéseket az egészséges öregedéssel az AHEI, majd a DASH, a MIND, a hPDI és a PHDI esetében találták. Az AHEI mutatta a legerősebb hatást, míg a hPDI mutatta a leggyengébbet - valószínűleg azért, mert szigorúbban a növényi élelmiszerekre összpontosít, anélkül, hogy a minőséget helyezné előtérbe (pl. a teljes kiőrlésű gabonaféléket a finomítottakkal szemben). Ezen étrendek betartása 45% és 86% között növelte az egészséges öregedés valószínűségét.

A kognitív egészségnek a PHDI, a fizikai funkciónak az AHEI, a mentális egészségnek az AHEI, a krónikus betegségek megelőzésének pedig a rEDIH mutatta a legnagyobb hozzáadott előnyt. A PHDI szintén a legnagyobb hatással volt a 70 éves korig tartó túlélésre. Az UPF-ek fogyasztása 32%-kal alacsonyabb esélyt jelentett az egészséges öregedésre.

A gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék, diófélék, hüvelyesek, telítetlen zsírok (pl. olívaolaj) és egészséges zsírok nagyobb mértékű fogyasztása jobb öregedési eredményekkel járt együtt. A feldolgozott húsok, a transzzsírok és a nátrium rosszabb eredményekhez kapcsolódtak. Az előnyök a nők, a dohányosok, az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszúak és a kevesebb testmozgást végző személyek körében voltak a legerősebbek. Érdekes módon a nők jobban profitáltak az egészséges táplálkozásból, mint a férfiak, különösen, ha az AHEI, MIND és PHDI mintákat követték.

Ez a hosszú távú vizsgálat megállapította, hogy az egészségesebb életközépi táplálkozási minták 30 év alatt az egészséges öregedés jobb esélyeivel járnak együtt. Az AHEI volt a legerősebb kapcsolatban az általános egészséges öregedéssel, különösen a mentális és fizikai funkciókkal. Szigorúbb meghatározások (pl. 75 éves korig tartó túlélés) esetén az AHEI hatása még nagyobb volt. A PHDI, amely integrálja a fenntarthatóságot és az egészséget, a legerősebb hatást a kognitív egészségre és a 70 éves korig tartó túlélésre mutatta. A rEDIH a krónikus betegségek megelőzésében volt a leghatékonyabb. A növényi élelmiszerekben és egészséges zsírokban gazdag, valamint a feldolgozott élelmiszerekben és vörös húsokban szegény étrend következetesen összefüggésbe hozható volt az öregedési eredmények javulásával.